Gryllus Dániel - Weöres Sándor: Ujjé/!/vi mese
Mesét mondok dí-dá-dú, egyszer volt egy százlábú.
Hát az a százlábú állat sorra számlálgatott minden lábat,
eredményül mennyi jött? Épp 365.
Az év minden napjára jut neki 1-1 lába.
Egyik csupa kulimász, a másikkal magyaráz,
harmadikkal zongorázik, negyedikkel falra mászik,
ötödikkel mutogat, hatodikkal cukrot ad,
hetedikkel krumplit hámoz, nyolcadikkal sok vendéget hív a házhoz,
kilencedikkel az ajtót nyitja, tizedikkel vendégeit kihajítja,
tizenegyedik csak csonka, tizenkettedikkel ágyát bontja,
tizenharmadikat leharapták, tizennegyedikkel fog vakmacskát,
tizenötödikkel koccint, tizenhatodikkal pöccint,
tizenhetedikkel fociz, tizennyolcadikkal kocsiz, tizenkilencedikkel sántikál,
a többivel fürgén szaladgál.
Ahány lába - mert nem dőre éppen annyi adománya az újesztendőre:
minden napra jut 1-1 a sok kicsi sokra megy.
***

Mikó István - Weöres Sándor, Pásztor Béla: A garabonciások énekeiből
1
Mondok mondok éneket, falra mondok képeket,
arany ágyra szűzleányt, döglött lóra holt zsiványt.
2
Szép jó estét, nénike! Bort, szalonnát kapok-e?
Vagy a kémény likján át elröpítem a lányát.
3
Kapu nyílik, csacsi jön, nagy zsák lóg az ördögön:
"Kalmárt öltem, juhaha! ezüst csorgott ujjamra."
4
Fadob, fadob, fogj tigrist, nádsíp, nádsíp, szelídítsd,
pásztorlányka, legeltesd, juhaid közt terelgesd.
5
Jó varázsfű, feloldozz, ajtót bűvölj kulcsomhoz.
Üres serleg, csordulj ki, nincs tallérom, rabolj ki.
***

Gryllus Dániel - Weöres Sándor: Ó, ne vidd el
Ó, ne vidd el két szemeddel a napsugarat,
Ne menj, várj még, mert e tájék sötétben marad,
Ág nem himbál, fecske nem száll, béres nem arat,
Ó, ne vidd el két szemeddel a napsugarat!
***

Cseremisz népdal. Vikár László gyűjtése, Gryllus Vilmos feldolgozása
Ford. Weöres Sándor: Szedjük a jó almát
Szedjük a jó almát, hagyjuk a szív gondját,
Rázzuk a kert lombját, míg süt a fény, hej!
Elmegy az élet, elfogy az égő nyár,
Jöjj ide szép párom, míg süt a fény.
Szedjük a jó körtét, gyűjtsük a kert gyöngyét,
Rázzuk a kert göncét, míg süt a fény, hej!
Elmegy az élet, elfogy az égő nyár,
Jöjj ide szép párom, míg süt a fény.
***

Cseremisz népdal. Vikár László gyűjtése, Gryllus Vilmos feldolgozása
Ford. Weöres Sándor: Kordély a kereke...
Kordély, a kereke imbolygó, körtvély, a levele hullongó,
Vályog a palotánk, bükköny a kertünk,
Ha fiatal, aki mulat, így is jó.
Padlás, a verebe fenn lengő, éhes kisegere csellengő,
Kéreg a heverőnk, szecska az ágyunk,
Így is, úgy is elillan az esztendő.
***

Radványi Balázs - Weöres Sándor: Kék a hajnal
Kék a hajnal, kék, harmat hinti még.
Éledező tarka mező tavaszi csokra szép!
Kék fönn az ég! Kék fönn az ég!
Tavaszi szellő fújja hátunk, ragyog a kikelet, örül a lég!
Nóta, meg ne állj, szállj te, szállj te, szállj!
Fütty kanyarúl, arc kipirúl, szapora móka vár!
Zeng, zsong a táj! Zeng, zsong a táj!
Viola-kedvünk, szöcske-lábunk, röpül a cinege, dalol a száj!
***

Gryllus Dániel - Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok
Juli néni, Kati néni - letye-petye-lepetye! -
üldögélnek a sarokba, jár a nyelvük, mint a rokka
- letye-petye-lepetye! -
Bárki inge, rokolyája - letye-petye-lepetye! -
lyukat vágnak közepébe, kitűzik a ház elébe
- letye-petye-lepetye! -
***

Gryllus Dániel - Kosztolányi Dezső: A játék
A játék. Az különös.
Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó,
nyitható és csukható, gomb és gömb és gyöngy, gyűrű.
Bűvös kulcs és gyertya lángja, színes árnyék, ördöglámpa.
Játszom ennen-életemmel, búvócskázom minden árnnyal,
a padlással, a szobákkal, a fénnyel, mely tovaszárnyal,
a tükörrel fényt hajítok, a homoknak, a bokornak,
s a nap - óriás aranypénz - hirtelen ölembe roskad.
Játszom két színes szememmel, a két kedves, pici kézzel,
játszom játszó önmagammal, a kisgyermek is játékszer.
Játszom én és táncolok, látszom én, mint sok dolog.
Látszom fénybe és tükörbe, játszom egyre, körbe-körbe.
Játszom én és néha este fölkelek,
s játszom, hogy akik alusznak, gyerekek.

***

Becze Gábor - Weöres Sándor: Kalapszalag
Volt az öregúrnak kalapja, volt a kalapon egy szalagja.
Volt a szalagért nagy hargja, amikor a macska bekapta.

***

Gryllus Vilmos - Kiss Anna: Fűszedő
Szedésre érett már a fű, Borzong a félsötétben,
Boróka asszony pendelye Világol kinn a réten.
Talán füvek közt válogat, Sejtésnyi még az illat,
Álom füvére hogyha lel, Magának is szakíthat.
Szedésre érett már a fű, Harmat suhog le róla,
Csücsökre fogja pendelyét A jó füvek tudója.
Úgy válogat, hogy szóban is Elősorolja őket,
Igazlátókat, éltetőt, Lélekcseréltetőket.
Vigyázva, hogy virág is Hullatlan megmaradjon,
Vének szívében ifjúság Belőlük hogy fakadjon.
Szedésre érett már a fű, Borzong a félsötétben,
Boróka asszony pendelye Világol kinn a réten

***

Huzella Péter - Muskát Zsuzsa: Mese
Virág voltam, hajladoztam.
Potyka voltam, fickándoztam.
Madár voltam, felröppentem.
Macska voltam, doromboltam.
Ember voltam, énekeltem.
Énekemben macska lettem.
Madár lettem, felröppentem.
Patakvízben hallá váltam.
Patakpartján virág lettem.

***

Radványi Balázs - Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz
Hogy mit láttam, elmondhatom, de jobb lesz, ha lerajzolom
Megláthatod te is velem, csak nézd, csak nézd a jobbkezem
Ez itt a ház, ez itt a tó, ez itt az út felénk futó
Ez itt akác, ez itt levél, ez itt a Nap, ez itt a dél
Ez borjú itt, lógó fülű, hasát veri a nyári fű
Ez itt virág, ezer, ezer, ez a sötét gyalogszeder
Ez itt gyümölcs, ez itt madár, ez itt az ég, ez itt a nyár
Majd télen ezt előveszem, ha hull a hó, nézegetem

***

Becze Gábor - Veress Miklós: Hangyász
A hangyabolyban nagy gyász, amikor jő a hangyász.
Föltúrja mindet sorra karma meg hosszú orra.
Hinnéd, hogy ez csak jelmez, ám ismeri a termesz,
és így sikolt: - Kegyelmezz!
De nem hall őkegyelme, és ragadós a nyelve.

***

Huzella Péter - Pinczési Judit: Kenguru
Az utcánkban a kenguru újságot hordott, remekül
elhozott minden hírlapot, s az erszényében egy gyerek ült
fickándozott a kenguru, anyja úgy hívta Gurigácska
leckét is írt az erszénymélyben, de fel-felbukkant egy puszilásra
tegnap láttam a kengurut, ott ment a téren ügyesen
de nem mosolygott, akárki látta, hasán az erszény, üresen
gondolkodtam a kengurun, tán kakaskánál is szomorúbb,
hisz krajcárjánál is jobban fájhat, ha egy kengurugyerek elgurult
el is megyek a kenguruhoz, majd elkávézunk, csevegünk,
és beköltözöm az erszényébe, ne legyen mégse egyedül
***

Radványi Balázs - Szabó Lőrinc: Nyitnikék
Alszik a hóban a hegy, a völgy; hallgat az erdő, hallgat a föld.
Mikor legutóbb jártam itt, nyár nyitogatta pipacsait, a nyár nyitogatta, temette az ősz; és volt, aki vesztett, és nincs aki győz.
Lombnak, virágnak nyoma sehol, fekete csontváz a fa, a bokor,
Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld.
Egyszerre mégis rezzen a táj: hármat fütyül egy kis madár.
Háromszor hármat lüktet a dala, vígan, szaporán, mint éles fuvola.
Az a fuvolás a Nyitnikék! Már kezdi is újra az énekét:
Nyitni kék, fütyüli, nyitni kék, szívnek és tavasznak nyílni kék!
Nyitni, de nyitni, de nyitni kék! Fütyülöm én is énekét .
Nyitni kék, fütyüli, nyitni kék, Hinni és bízni Illenék!
Nyitni kék, indulok, nyitni kék, fog az én szívem is nyitni még.
Nyitni kék! Ébred a hegy, a völgy, tudom, mire gondol a néma föld.
Ő volt a szája, a Nyitnikék, elmondta a holnap üzenetét:
a hitet, a vágyat fütyülte szét, kinyitotta a föld örök szivét:
Nyisd ki, te, versem, az emberekét!
***

Radványi Balázs - Simkó Tibor: Ukulele
Idefele, odafele Halkan sír az ukulele.
Csiribiri kuruzsol, Fa levele duruzsol.
Odafele, idefele, Körül ül a falu vele
Túl a szavak ligetén, Oaloa szigetén
***

Oldal: Nagyobbaknak
Gyerekversek - Gyerekdalok - © 2008 - 2024 - pannakornel.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat